A Duna Gibraltárja

Péterváradot és azon belül a várat szokták a Duna Gibraltárjának hívni.

Pétervárad Újvidékkel van szemben, a Duna másik oldalán, így érdemes a vár meglátogatása mellett Újvidéken is körbenézni.

E helyen már a római korban őrhely állt, majd a középkorban fontos rév- és vámhely volt. 1235-ben, IV. Béla király idején, Franciaországból érkezett ciszterci szerzetesek kolostort építettek az egykori római erőd helyén. Ez a kopár szikla stratégiai fontosságú helyen állt: védte a Duna-parti útvonalat és nehezítette az ellenség számára a Fruška Gora hegyein történő átkelést. Környékének fejlődését a modern földművelés és a szőlőtermesztés-borkereskedelem alapozta meg.  1526 júliusában, többszöri próbálkozás után a törököknek sikerült elfoglalniuk a Péterváradi várat. Véglegesen csak 1716-ban, Savoyai Jenő győzelmét követően űzték a törököket vissza Nándorfehérvár irányába. A Monarchiában megmarad erődítménynek, sőt egészen 1951-ig katonai célokat szolgált a vár.

Messziről látható legnevesebb építménye, az óratorony. Fordított vagy részeges órának is hívják, mert az órákat a nagymutató, a perceket a kismutató mutatja. Ennek két magyarázata is van: egyrészt a Dunán hajózók így könnyebben le tudták olvasni a pontos időt, másrészt a vár őrségét egész órákban cserélték, így a percek kevésbé voltak fontosak.

Ma a Felsővár központi épülete a Hadiszertár, ahol az Újvidéki Városi Múzeum kiállítása látogatható. A múzeum előtti tér a Díszszemle tere, ez volt a katonai sorakozóhely.  Az egykori laktanyában ma a levéltár üzemel. A föld alatt 16 kilométer összhosszúságú, négyszintes alagútrendszer húzódik. Az Alsóvár keskeny, macskaköves utcái is megérnek egy sétát. Itt találhatjuk a Szent György kolostortemplomot és a Balkán legrégebbi katonakórházát is.

A Péterváradi vár ad helyszínt minden évben az Exit fesztiválnak 

Facebooktwittergoogle_pluspinterestlinkedintumblrmail
rss

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.