Akinek nem kellett a Nobel-díj – Nikola Tesla

Amikor felkapcsoljuk a villanyt, vagy vasalunk, amikor rádiót hallgatunk, meg sem fordul a fejünkben, hogy mindezt Nikola Tesla-nak köszönhetjük. Magyar vonatkozása is van a dolognak, ugyanis a lángelme egy ideig Magyarországon élt, 1881-ben költözött Pomázra.

Nikola Tesla az Osztrák-Magyar Monarchia horvátországi területén született, édesapja szerb-ortodox pap, édesanyja háztartásbeli volt. A karlstadti középiskolát követően mérnöknek tanult Grazban, majd a prágai egyetemen (1879-1880). A fizika és a matematika specializáció után az elektromosságtan iránt érzett különös vonzalmat. Elektromérnökként karrierje Budapesten indult egy telefontársaságnál, a Puskás fivéreknél. Itt született első találmánya is: egy távbeszélő-erősítő. Később figyelme a mágneses indukciós motor felé fordult, majd 1882-ben a párizsi Continental Edison Company-nál dinamó tervezőként helyezkedett el. Szabadidejében Strassbourgban megalkotta az indukciós motor prototípusát. 1884-ben Amerikába hajózott. Pár centtel, egy ajánlólevéllel, néhány versével és egy repülőgép tervezetével a zsebében érkezett New York City-be. Thomas Edison cégénél New Yersey-ben kapott állást, de a két feltaláló nem fért meg egymás mellett: míg Edison az egyenáram (D.C.), addig Tesla a jobban szállítható váltóáram (A.C.) és a hatékonyabb váltóáramú berendezések fejlesztése mellett kardoskodott.

1885 májusában a Westinghouse Electric Company feje megvásárolta Tesla találmányának (többfázisú váltóáramú dinamó, transzformátor és motor) licenszét, és ez lendületet adott a versengéshez az Edison-féle egyenáramú megoldásokkal. Végül a váltóáram alkalmazása győzött. 1882-ben nemcsak feltalálta a forgó tekercs által létrehozott mágneses mezőt (rotating magnetic field), de kitűnően alkalmazta is azt elektromotorokban, többfázisú áramfejlesztőkre, átalakítókra, áramszállításra. Az ipari és háztartási eszközökben világszerte ma is a háromfázisú elektromos rendszert és az indukciós motort alkalmazzák.

Tesla 1987-ben saját laboratóriumot alapított New Yorkban. Itt kísérletezett – a többi között – a később Wilhelm Röntgen által 1895-ben szabadalmaztatott X-sugarakkal. 1891-ben felfedezte az elektronikus eszközökben (például: rádió, televízió és más elektromos eszközök) széles körben használatos úgynevezett Tesla tekercset. Ugyanebben az évben kapott amerikai állampolgárságot.

Feltaláló-erőit ekkor már “csúcsra járatta”: gyors sikereket ért el az elektromos motorok, generátorok, energia-átalakítok fejlesztésében. Az 1893-as Chicago-i világkiállításon Westinghouse demonstrálandó a váltóáram csodáit – már a Tesla-rendszerrel világított, mely fontos tényezője volt annak, hogy a Niagara-vízesés vízierőmű-kivitelezési projekt kivitelezési megbízását elnyeréjék (1895). Így lett a XX. század hőse a váltóárammal együtt Tesla, aki több területen – mint például a távirányító, az energiaátvitel, a robottechnika – kortársai előtt járt 1896-ban szabadalmaztatta a rádió(vevő)készüléket és publikálta vázlatait az adatátvitel alapjairól. Ezeket Marconi használta fel 1901-ben és 1909-ben Nobel-díjat kapott érte.

New Yorkba visszatérve Tesla egy vezeték nélküli adótorony építését kezdte el J.P. Morfian befektetővel. Olyan világszerte működő kommunikációt akart kifejleszteni, amely kép- és üzenetküldésre, időjárás-jelentésre és tőzsdei gyorshírek szolgáltatására lett volna jó. A befektető kivonulása miatt azonban félbemaradt a torony, s helyette Tesla erőművi turbinákkal és más projektekkel foglalkozott. Nikola Teslát felfedezései, találmányai, víziói és tudományos előadásai miatt akkoriban médiasztárként ünnepelték.

Érdekesség

Tesla úgy gondolta, hogy nem a Nobel-díj az ami számára elismerés, hanem az, ha találmányai az emberiséget szolgálják. Emiatt nem vette át a Nobel-díjat sem. Tesla a Brit Királyi Intézet, a New York-i Tudományos Akadémia, a Szerb Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Ám aminek legjobban örülne, az az, hogy 1960-ban Párizsban teslának nevezték el a mágneses indukció SI- mértékegységét, melynek jele: T. Nevét egy cég is őrzi, mely elektromos autókat gyárt. Ez a Tesla Motors.

Szerbia fővárosában, Belgrádban, megtalálható a Tesla múzeum (Muzej Nikole Tesle), ahol földi maradványait is őrzik.

Facebooktwittergoogle_pluspinterestlinkedintumblrmail
rss

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.