Az albán Sissi – Apponyi Geraldine

I. (Ahmet) Zogu albán király feleségeként a rövid életű albán királyság első és egyetlen királynéja volt.

Apponyi Geraldine 1915. augusztus 6-án látta meg a napvilágot Budapesten Apponyi Gyula politikus, királyi kamarás és a dúsgazdag amerikai dohányültetvényes családból származó Gladys Stewart gyermekeként. Nagybátyja gróf Apponyi Albert kultuszminiszter, legitimista politikus.

Ahmet Zogu régi, prominens albán törzsi vezetők leszármazottja, a két világháború közti Albánia viharos történetének meghatározó alakja volt. Több alkalommal belügyminiszter, majd miniszterelnök, köztársasági elnök és végül, 1928-tól az újonnan alapított Albán Királyság uralkodója. Trónra lépése után egyértelmű célja volt a dinasztiaalapítás és ezáltal hatalmának megerősítése, így  hosszas feleségkeresés vette kezdetét az újdonsült monarchiában. A nagy európai uralkodócsaládok nem sokat foglalkoztak a kis balkáni állammal, a keresést továbbá megnehezítették a király Európa-szerte botrányos nőügyei és az a tény, hogy az eredeti elképzelés szerint a leendő arának muszlim vallásúnak kellett volna lennie. Az, hogy ez utóbbitól az uralkodó végül is eltekintett, a jelölt személyes varázsának volt köszönhető.

Hogy pontosan hogyan került a képbe Geraldine, arról nem egyformán emlékeznek meg a források, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy 1937-ben már mint menyasszonyról szólnak a hírek.

A 43 éves király és a 22 éves grófnő megtervezett házassága korán szerelmi házassággá változott, ahogy erről a királyné is beszámolt egy későbbi visszaemlékezésében. A király elhalmozta figyelmességével a leendő királynét, még magyar nyelvkönyveket is hozatott, hogy elsajátítsa a nyelvet. Ugyanakkor ez fordítva is igaz volt: Geraldine komolyan vette a feladatát és albán nyelvleckéket vett, valamint elmélyedt az albán történelem és szokások megismerésében. Az ifjú királyné hamar kiugró népszerűségre tett szert új hazájában.

Az esküvőt háromnapos ünnepség során 1938. április 27-én tartották Tiranában pompás körülmények között. A részt vevő magyar arisztokrácia legutóbb IV. Károly koronázásán hordta az ez alkalomra elővett ékszereket és öltözékeket. Horthy Miklós pompás lipicai lovakat küldött ajándékba, Mussolini aranyozott bronzvázákkal, Hitler pedig egy Mercedes autóval köszöntötte az ifjú párt. A ceremóniára Magyarországról hozattak főszakácsot és cigánybandát, az eskető imám szerepét Durics Hilmi Huszein, az utolsó budai főmufti látta el, Párizsból érkezett a menyasszonyi Chanel-kollekció. Az esküvő után a pár Durrësben, az adriai tengerparton vakációzott.

 

Majd egy évvel később, 1939. április 5-én megszületett a trónörökös Leka, két napra rá pedig a korábban barátinak tűnő szoros olasz kapcsolat fojtogatóvá vált: megkezdődött Albánia olasz megszállása a király korábbi esküvői tanúja, Galeazzo Ciano gróf vezetésével. A királyi családnak menekülnie kellett, majd az emigráció hosszú évei következtek. A monarchia időszaka hamarosan véget ért Albániában, a második világháború után a kommunista hatalomátvételkor a király lemondott a koronáról.

A királyi párnak és az újszülött trónörökösnek menekülnie kellett, útjuk számos országon keresztül Londonba vezetett. Innen az ötvenes években Egyiptomba költöztek, de az ottani monarchia bukásakor ismét menekülniük kellett, ezúttal Franciaországba. Zogu ekkor már nagyon beteg volt, és 1961-ben el is hunyt. A férje mellett a száműzetésben végig kitartó Geraldine ezután Spanyolországban vásárolt birtokot, ahol a család 1979-ig élt, utána pedig Dél-Afrikában telepedtek le. A trón visszaszerzésében mindvégig reménykedő Leka a rendszerváltás után visszatért Albániába, ahol még népszavazást is kiírtak az új államformáról, de végül a köztársaság győzött a monarchiával szemben.

Geraldine ennek ellenére élete végén visszatért egykori uralkodása helyszínére: 2002-ben az albán képviselőház hívására visszatelepedett Tiranába, de a szervezete már nem bírta a dél-afrikai klíma utáni változást, és néhány hónapon belül, 87 éves korában elhunyt.

Facebooktwittergoogle_pluspinterestlinkedintumblrmail
rss

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.