Belgrádi templom története – Szentendre

Szentendrén számos ortodox templom található, múltkor a főtéren található Blagovestenszka templomról olvashattak. Ez alkalommal a Szerb Ortodox Székesegyház, vagy ismertebb nevén a Belgrádi templom történetét ismerhetik meg.

1690-ben Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével mintegy tízezer szerb vándorolt be Szentendrére. A törökök bosszúja elől menekültek, mivel részt vettek Ausztriának Szerbia területén a törökök ellen vívott háborújában. Arzén pátriárka I. Lipót császár hívására a Koszovó-Metohija térségben lévő Ipekről indulva, Belgrádon keresztül érkezett Magyarországra, és népét észak felé haladva a Duna mentén telepítette le. Itt már a késő középkor óta léteztek szervezett szerb települések. Lakóik a szerb sajkások leszármazottai voltak, akik az Osztrák-Magyar Monarchia délkeleti határait védték a törökök előrenyomulásával szemben.

A 18. század közepén a szentendrei szerbek kevesebb mint húsz év alatt hét ortodox keresztény templomot építettek fel, amelyek mind a mai napig állnak. Utolsóként a szentendrei szerb templomok sorában, 1756 és 1764 között épült az Istenszülő elszenderülése ünnepének szentelt Székesegyház, más néven a Belgrádi templom, egy régebbi, 15. század végi – 16. század eleji szerb ortodox templom helyén. E régi templom alapjait megőrizték, a belső templomtérben a kőpadozat alatt ma is megvannak. A többi szentendrei templomhoz hasonlóan a Székesegyház is barokk stílusú, copf és rokokó elemekkel, amelyek elsősorban a harangtornyon valamint a templom kőből faragott északi és déli bejáratán figyelhetőek meg.

A monumentális és csodálatraméltóan gazdag ikonosztáz aranyozott rokokó fafaragás. Az ikonok az ismert szerb festőművész, Vaszilije Osztojics munkái, a 18. század végén készültek, s bár barokk szellemű alkotások, ikonográfiájuk az ortodox kelet teológiáját tükrözi. A templom szentélyében az oltárasztal fölé gazdagon díszített baldachin emelkedik Krisztus szenvedéstörténetét ábrázoló ikonokkal. A templom kőpadozata alatt és a templom körül lévő sírboltokba a szentendrei székhelyű budai egyházmegye püspökeit temették, de rajtuk kívül az elmúlt három évszázad más kiemelkedő szerb személyiségei közül is sokat itt helyeztek örök nyugalomra. A szentendrei szerb Székesegyház az ortodox kereszténység egyik legszebb építészeti-egyházművészeti alkotása Közép Európában, az Országos Műemlék Felügyelőség védelme alatt áll.

 

Facebooktwittergoogle_pluspinterestlinkedintumblrmail
rss

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.