Bolgár piramisok?

Bolgár régészek egy i. e. 4500 körül kialakított sziklapiramist fedeztek fel az ország déli részén található Rodope-hegység mélyén: másfél–kétezer évvel előbb készült, mint az egyiptomi piramisok.

A piramis alakú természetes sziklaképződményt valamikor az időszámításunk előtt 4500 és 4000 között formálták át, hogy betölthesse rituális funkcióját, állítják a régészek. Mindez azt jelenti, hogy legalább 1400–1900 évvel az első egyiptomi piramisok előtt és mintegy kétezer évvel a mezopotámiai lépcsős templomokat, a zikkuratokat megelőzően hozták őket létre.

A Rodope-hegységben, Kovil településtől nem messze található építmény öt sziklalépcsőből áll, és 15 méter magasra nyújtózik. A legalacsonyabban fekvő, egyben legterjedelmesebb lépcsőn egy sziklába vájt oltár található, amelyet a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején, napkeltekor bevilágítanak a napsugarak. Ebből és más bizonyítékokból a régészek arra következtetnek, hogy a helyszínt naptemplomként használták.  A piramis felsőbb lépcsőin szintén láthatunk sziklába vájt oltárokat, ám egyúttal rejtélyes, szintén a kőbe vésett barázdákra is rálelhetünk.

Minden jel arra vall, hogy a sziklaoltárok csak később kerültek rendeltetési helyükre. A helyszínen Vasil Markov professzor vezetésével feltárásokat végző régészcsoport feltételezése szerint körülbelül i. e. 2500-ban vésték bele a vájatokat a sziklaképződménybe, évezredekkel azután, hogy rituális célokra kezdték el használni a piramist. Ez utóbbi időpont nagyjából egybeesik a gízai nagy piramis épülésének i. e. 2580–2560 közötti időszakával. Ráadásul a szóban forgó sziklák nem állnak egymagukban: jelentős rituális építmény-együttes részei, amelyek két négyzetkilométer területen szóródnak szét.

Facebooktwittergoogle_pluspinterestlinkedintumblrmail
rss

One thought on “Bolgár piramisok?

  • május 16, 2016 at 9:31 du.
    Permalink

    Hmm.. Érdekes. Már magában annak a felvetése, hogy ebben a térségben ilyen korán elterjedt egy kultúra. A nappiramisok vallási jelentőséggel is bírtak, ami a kor társadalmát is befolyásolta. Továbbá az utolsó mondat tette fel nálam az “i betűre a pontot”.. ha tényleg egy építmény együttesről beszélhetünk, akkor biztosan nem a véletlen műve, avagy nem egy kis közösség alkotta. A fentiekben említettekből következtethetek arra, hogy ebben a térségben akár egy mini civilizáció is élhetett, ami nagyjából a Sumér államok szintjén állhatott. A térség gazdag, éghajlata jó. Az is elképzelhető, hogy egy korai népvándorlás során egy népcsoport egy része kerülhetett ide – bár nem tudom, hogy ez bármennyire is összeköthető-e a későbbi ott élő népekkel.
    Összességében érdekesnek találom. Kíváncsi volnék, hogy mi történt vele évezredek alatt, a keletkezésétől fogva milyen rituáléra is használhatták?

    Kérlek javíts ki, ha a feltevéseim tévesek voltak.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.