Bolgár régészek egy i. e. 4500 körül kialakított sziklapiramist fedeztek fel az ország déli részén található Rodope-hegység mélyén: másfél–kétezer évvel előbb készült, mint az egyiptomi piramisok.

A piramis alakú természetes sziklaképződményt valamikor az időszámításunk előtt 4500 és 4000 között formálták át, hogy betölthesse rituális funkcióját, állítják a régészek. Mindez azt jelenti, hogy legalább 1400–1900 évvel az első egyiptomi piramisok előtt és mintegy kétezer évvel a mezopotámiai lépcsős templomokat, a zikkuratokat megelőzően hozták őket létre.

A Rodope-hegységben, Kovil településtől nem messze található építmény öt sziklalépcsőből áll, és 15 méter magasra nyújtózik. A legalacsonyabban fekvő, egyben legterjedelmesebb lépcsőn egy sziklába vájt oltár található, amelyet a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején, napkeltekor bevilágítanak a napsugarak. Ebből és más bizonyítékokból a régészek arra következtetnek, hogy a helyszínt naptemplomként használták.  A piramis felsőbb lépcsőin szintén láthatunk sziklába vájt oltárokat, ám egyúttal rejtélyes, szintén a kőbe vésett barázdákra is rálelhetünk.

Minden jel arra vall, hogy a sziklaoltárok csak később kerültek rendeltetési helyükre. A helyszínen Vasil Markov professzor vezetésével feltárásokat végző régészcsoport feltételezése szerint körülbelül i. e. 2500-ban vésték bele a vájatokat a sziklaképződménybe, évezredekkel azután, hogy rituális célokra kezdték el használni a piramist. Ez utóbbi időpont nagyjából egybeesik a gízai nagy piramis épülésének i. e. 2580–2560 közötti időszakával. Ráadásul a szóban forgó sziklák nem állnak egymagukban: jelentős rituális építmény-együttes részei, amelyek két négyzetkilométer területen szóródnak szét.