Zentai csata Emlékkilátó

A város nevezetességei sorában különösen érdekes az 1697-es csatát felidéző Emlékkilátó. A 209 lépcsőn át megközelíthető torony több szintje is a történelmi eseményekkel foglalkozik. A látogatók szemügyre vehetik a zentai csata egy jelenetét ábrázoló 2000 figurás makettet és a csata gigászi méretű falra festett térképét a csata hőseinek neveivel. Megvizsgálhatják az összecsapásban résztvevő katonák korhű öltözékeit, és a csatával kapcsolatos levelezéseket, térképek és festmények segítségével ugyancsak nyomon követhetik a csata menetét. Utóbbi animációs filmeken is megnézhető.

Zentán a városi  Turisztikai Szervezet vezetője, Laskovity Kornél kalauzolt bennünket, amikor a Vajdasági Turisztikai Szervezet és a Szerbia Magyarul meghívására részt vettünk egy bemutató túrán. Hogy mi fér bele mindössze 3 nap alatt, erről szól a Vajdasági kalandozásunkat bemutató írásunk.

A zentai csata, 1697. szeptember 11-én a török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott II. Musztafa szultán seregén.  Musztafa 1695-ös trónra lépésétől kezdve új lendületet nyertek a török kísérletek Magyarország visszahódítására, ezt volt hivatott megakadályozni a szövetséges hadsereg.

Savoyai a Tisza zentai oldalán kísérte-követte a török haderőt egészen Titeltől. Szeptember 11-én, délután három órakor értek Zenta térségébe, s a török hadsereg éppen átkelőben volt a hajóhídon, amelynek hídfőjét magas sáncok védték ágyúkkal. Savoyai látva az ellenfél sebezhetőségét támadást indított.- lovassággal és dragonyosokkal, sőt ágyúval is támadták a sáncokat. A török ellentámadásokat visszaverték, a folyóparton is előrenyomultak, és az ágyúzás ellenére elvágták a hídfőtől a sáncok közé szorult török hadtestet. A szultán közben megpróbálta seregét visszajutatni a zentai partra, ám Savoyai ágyúi lőni kezdték a hajóhidat és szörnyű zűrzavar támadt. A sáncok mögé is betörő dragonyosok senkinek sem kegyelmeztek – így kevés török foglyot ejtettek -, a reményvesztett ellenség közül sokan úszva menekültek, de többségük odaveszett.
A győzelem jelentősége a veszteségek arányából is kitűnik – szövetséges oldalon mintegy 700 katona esett el, míg a török sereg veszteségét 25 ezerre becsülik.

 

A zentai csata következményeként szabadult fel Magyarország szinte teljes területe a török hódoltság alól. Ez a csata vezetett az 1699-es karlócai békekötéshez, ami egyúttal a törökök közép-európai hadjáratainak a végét is jelentette.

A vajdasági magyarság egyik legnagyobb központja (80 százalékban magyarok lakják) egyike azon településeknek, mely önálló brandépítésbe kezdett, igyekezve kihasználni a történelmi esemény ismertségét.
Az emlékkilátón és Tisza-parti emlékművön túl erre utalnak a településen kapható emléktárgyak, az idegenforgalmi szervezet felkérésére palackozott 1697 nevet viselő bor, mint ahogy a készülő rockopera is.

A torony legfelső termében a nézelődő megismerkedhet a régi 100 évvel ezelőtti Zentával, ezenkívül az öreg óraszerkezetet is megszemlélheti. A Rozgonyi és Lendvai vállalat által készített szerkezet 1915 óta díszíti a városháza tornyát és működteti az épület négy oldalán elhelyezkedő, közel két méter átmérőjű óralapok mutatóit.

Az emlékkilátó körbejárható teraszáról remek panoráma nyílik a városra és környékére, az óriás iránytűk pedig megmutatják a szélkakas különböző irányaiban lévő világvárosok és testvérvárosok kilátótól való távolságát

Facebooktwittergoogle_pluspinterestlinkedintumblrmail
rss

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.