Az 1956-os forradalom után sokan Jugoszláviába menekültek, közülük 550 magyart a macedóniai Krusevó városa fogadott be.

2014 tavaszán a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete és a Szkopjei Magyar Nagykövetség munkatársai egy könyvbemutatón bukkantak a történet nyomára. Egy idős helyi újságíró, Krszto Topuzoszki segítségével eljutottak olyan emberekhez, akik közvetlen  kapcsolatban voltak a magyar menekültekkel és a mai napig emlékeznek rájuk.

Vaszko Naumoszki, egykori futballjátékos, elmesélte a Pitu Guli focicsapat történetét, amely 1956–57-ben volt a legsikeresebb annak köszönhetően, hogy az edzését egy magyar menekült vette át, akinek csak a József keresztnevére emlékezett. Ennek hatására alakult ki az a szokás, hogy: „hajrá magyarok!”-kal szurkolnak azóta is a helyi csapatnak.

Mile Taleszki helyi kádármester elmondta, hogy 1956-ban határőr volt a magyar–jugoszláv határon, és sok magyar menekültnek segített átjutni Jugoszláviába. A statisztika szerint az 1956-os eseményeket követően több mint 20 000 magyar menekült került Jugoszlávia területére, ahol 22 ideiglenes befogadó központban helyezték el őket, majd a Nemzetközi Vöröskereszt  közreműködésével nyugat felé szállították tovább. Miután leszerelt és visszatért Krusevóba, viszontlátta őket, és próbálta egyengetni a útjukat. Még érzelmi kapcsolat is kialakult közte és az egyik menekült magyar kislány között, amelynek majdnem házasság lett a vége, de sajnos a család továbbment Kanadába.

Ez a történet vezetett el a Taszeszki családhoz, amely saját kis házába fogadott be és szállásolt el sokáig egy bizonyos Bélát. A kilencvennyolc éves Szina néni, hatvan évvel később is könnyes szemekkel emlékezett Bélára, aki még nyugatra (először Párizsba, majd Kanadába) történt vándorlását követően is évekig tartotta velük a kapcsolatot, csomagokat is küldött a család minden tagjának Kanadából. Emlékeztek arra is, hogy a helyi táncestéken együtt ropták a helyi és a magyar fiatalok, és mivel katolikus templom nem volt Krusevóban, a hívő magyarok, imádkozni bejártak a helyi ortodox templomba.

Az idei emlékévhez kapcsolódóan  a Sula Mina nevű, valamikori diáküdülőn, amely a magyarok egyik akkori szálláshelye volt emléktáblát állítsanak az 1956-ban ott tartózkodó magyaroknak. A történetről egy dokumentumfilm is készült.