Románia például 1990 és 2005 között népességének 9 százalékát elvesztette. Csak 1990-ben közel 100 ezer román állampolgár telepedett le tartósan külföldön, és hasonló számban történt ez a következő években is. Egy OECD tanulmány szerint a román emigráció kezdetben főleg az etnikai kisebbségeket érintette, míg mostanában már álláskeresők hagyják el az országot.
2007-re, mire Románia csatlakozott az EU-hoz, a román kivándorlók többsége már elhagyta az országot.
Hasonló volt a helyzet Bulgáriában, ami szintén 2007-ben lépett be az unióba: a 1990-es évek első felében ezer főből 8 vándorolt ki az országból, azonban az utóbbi öt évben ez a nettó migrációs arány 1000-ből 1 főre lassult. A nem EU-tag Albánia pedig még ezeknél is nagyobb kivándorlási hullámot élt át.
Magyarországot az adat alapján kevesebben hagyják el, mint ahányan érkeznek az országba, de a szám csalóka lehet, mivel sokan bejelentés nélkül hagyják el az országot.
A Balkán-félszigeten a legjobb helyzetben Szlovénia van, melynek népessége nő, mivel a térségben itt a legnagyobb az egy főre jutó GDP aránya, így kevesen hagyják el az országot. Bosznia-Hercegovina és Makedónia sincsen rossz helyzetben, bár ezekből az országokból korábban sokan költöztek el 2010 előtt (a jugoszláv háború és az albán-makedón harcok miatt)