Az albánok és szerbek korántsem szeretik egymást, sőt egyenesen utálják egymást, de miért ?

A válasz nagyon egyszerű, egy mindössze 10 ezer négyzetkilométernyi terület miatt, amit Koszovónak hívnak. Jugoszlávia felbomlása után Szerbia arra törekedett, hogy a Koszovóban élő muzulmán albánokat kiszorítsa a térségből. Az ellentétek hatására 1998-ban kirobbant a háború, melynek során a szerbek etnikai tisztogatásokat hajtottak végre, ennek eredményeképpen 9000 albán civil halt meg. A háború 1999-ben a NATO beavatkozásával ért véget.

kosovo_albanians_map416_b

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, Albánia természetesen elsőként ismerte el, de Szerbia a mai napig nem ismeri el Koszovót. Koszovó nagy része viszont albán lakta, szerbek csak az északi részen élnek. Az országra Albánia és Szerbia is igényt tart.

Az ellentétek a mai napig nem enyhültek, a 2016-as Európa Bajnoki selejtezőn, Belgrádban egy Nagy-Albániát ábrázoló zászló jelent meg. Az albánok igényt tartanak Koszovóra, Szerbia albán lakta részeire, Montenegró és Makedónia felére is.

path_898

2014-ben találkozott a szerb és az albán elnök (azelőtt 1947-ben történt ilyen), de a két nép közötti konfliktus nem enyhült. Koszovó, mint egy időzített bomba áll a Balkán-félszigeten.