A Wizz Air és a kormány szerződése alapján az állam 2017 áprilisától támogatást nyújt öt nyugat-balkáni országba indított járatokra. 2018 szeptemberéig, tehát másfél év alatt összesen 293 ezer utas váltott jegyet ezekre a járatokra, 84 százalékos volt a kihasználtság.

Eddig közel 1,3 milliárd forint támogatást fizetett az állam, vagyis a nyugat-balkáni városok és a magyar főváros közti utasok mindegyike után átlagosan 4382 forintot kapott a magyar légitársaság.

A koncessziós szerződés értelmében négy éven át mind az öt nyugat-balkáni városba legalább heti két járatot kell üzemeltetnie a Wizz Airnek.

Mi várható a koncesszió lejárta után?
„A nyugat-balkáni járatok a várakozásoknak megfelelően teljesítenek, amit az is jelez, hogy a tiranai, podgoricai és szkopjei járatok gyakoriságát az indulás óta meg is növeltük*. Arra számítunk, hogy a négyéves koncessziós időszak végén ezeknek az útvonalaknak egy része üzleti alapon is életképes lesz.” – nyilatkozta a légitársaság.

A nyári menetrendben Podgoricába és Tiranába a kötelezőnél többször repülnek egyaránt heti három alkalommal és erre a két desztinációra a legmagasabbak az árak, így e két járat piaci alapon is működtethető. Akár csak a szkopjei útvonal, melyen korábban szintén heti három járat működött, emellett a térségben ott a legjelentősebb a Wizz Air szerepe: Macedóniából közel harminc városba repülnek onnan, a főváros mellett Ohridból is.

Kérdéses viszont a pristinai és szarajevói járatok jövője. Előbbiből csupán néhány nyugat-európai városba repül a magyar légitársaság, Míg Boszniában Tuzlában van bázisa, így az sem kizárt, hogy ha megmarad a budapesti járat, úgy az Szarajevó helyett oda fog érkezni. Ugyanakkor ide a legalacsonyabbak az átlagárak, ami növeli a megszűnés lehetőségét.