A Vajdasági nyugati részén található Zombort sokan ki szokták hagyni a vajdasági utazás során pedig számos látnivalót és magyar kötődést rejt, korzója pedig az egyik leghangulatosabb. 

A települést 1360-ban Czobor Szent Mihály alakban említették, mint a Czobor család egykori birtokát. 1541-ben a török elfoglalta a várost, lakosságát elhurcolta, helyükre szerbek települtek. A város 1687-ben szabadult fel a török alól, még abban az évben bunyevác betelepülők, majd szerb határőrök érkeztek ide. 1697. szeptember 11-én a zentai csata alatt török portyázók támadták meg, de a lakosság visszaverte őket. Ennek emlékére a városban 21 órakor harangoznak. Az 1699-es karlócai béke után a város újra fejlődésnek indult és 1749-ben Mária Terézia szabad királyi várossá emelte. A 19. század elején Zombor a vármegye székhelye lett, ami gazdasági előnyökkel is járt – a város határában megépült a Ferenc-csatorna és elkészült a Szeged-Zombor-Eszék vasútvonal is.

A régi vármegyeházát körülvevő parktól indul a város sétálóutcája, itt találhatóak a város nevezetességei, így Zombor könnyen bejárható gyalogosan.

A város leghíresebb szülötte az aradi vértanúk egyike, Schweidel József honvédtábornok. De itt látta meg a napvilágot Bosnyák Ernő operatőr, kinek szobrát a sétálóutcában láthatjuk és az NBA sztárja Nikola Jokic is.

 

Régi vármegyeháza – jelenlegi városháza

A vármegyeháza épületét az egykori vásárhelyen, a Pandúr-szigetnek nevezett területen építették fel Bauer Anton tervei alapján. 1802 és 1808 között készült el, a hivatalokon és üléstermeken kívül itt kaptak helyet a hivatalnokok lakásai, a börtön, később a vármegye történelmi társulata és egyéb körök, szervezetek is. Az udvaron álltak az istállók, a földszinten pedig a kocsma. A háromszintes, klasszicista épület főhomlokzatán volt Bács-Bodrog védőszentjének, Szent Pál apostolnak a szobra. 

A tanácsteremben található Eisenhut Ferenc Zentai csata című, 1896-ban készült festménye, mely ma Szerbia legnagyobb olajfestménye (7×4 méteres). A zentai csata, 1697. szeptember 11-én a török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén

 

Régi városháza

A Szentháromság és Szent György tér között van a nagy, négyszögű udvart bezáró emeletes városháza, a két térre nyíló kapukkal. Ennek a helyén volt az ősi Czobor-vár, majd a török uralom után gróf Brankovics János kapitány kastélya. 

Ha körbejárjuk az épületet, két különböző időpontot fedezhetünk fel, a városháza két homlokzatán: az egyik 1718, amikor megalapozták a mai épület elődjét és 1842-t, amely a jelenlegi épületforma elnyerésére utal. A Városháza környéke a szíve Zombornak, ahol rengeteg kávézó és étterem van, főleg jó időben nagyon hangulatos, ugyanis ekkora a korzó megtelik emberekkel és élettel. Ilyenkor fantasztikus a hangulat a városban. A főtéren találunk egy ortodox templomot (Szent György templom), illetve a jugoszláv időkben épült brutalista plázát is, amely nem igen illik a városképbe. 

 

Szentháromság plébániatemplom

A Szentháromság téren találjuk az azonos nevű plébániatemplomot, melyet a ferences szerzetesek emeltettek 1763-ban. A templom barokk stílusban épült, orgonával, értékes festményekkel és szobrokkal büszkélkedhet. Zombor 1749-ben a plébánia dísztermében kapta meg a szabad királyi városi adománylevelet és az alapszabályt, ezek a kiváltságlevelek a mai napig megtekinthetőek

Napóra

A Szentháromság templom rendházának falára 1852-ben került fel Csokor Jánosnak, a zombori tanítóképző iskola csillagászattal is foglalkozó igazgatójának kezdeményezésére a napóra és falfestmény, ami mára a város egyik nevezetessége.

Árpád-házi Szent István király karmelita templom és rendház

A zombori karmeliták temploma az egyetlen, amely a vajdasági templomok közül eredeti állapotában őrzi a magyar korona mását. Magyar jelképek szempontjából a legértékesebbnek a zombori karmelita templom számít, hiszen két tornya között Szent István szobra áll, a templom belső pedig bővelkedik magyar vonatkozású jelképekben. A főoltáron Szent István térdel a magyar korona előtt, és imádkozik Szűz Máriához, valamint a magyar szentek is ott vannak az oltárnál lévő domborműveken: Szent László a baloldalon, Szent Imre a jobbon, valamint Szent Margit és Szent Erzsébet a főoltáron. A szerb hadsereg bevonulása után a második boltív mennyezeti képén a magyar címer helyére a karmelita címer került. 

Schweidel József honvédtábornok mellszobra

Schweidel József 1796-ban Zomborban született, vezérőrnagyként végezték ki 1849. október 6-án. Haynau előbb kötél általi halálra, majd felesége könyörgésére kegyelemből golyó általi halálra ítélte annak ellenére, hogy az aradi bíróság kegyelemre javasolta. Schweidel Józsefnek a zombori megyeháza előtti téren állítottak emlékművet 1905-ben. Az alkotás azonban 13 évvel később eltűnt, és soha nem találták meg. Az új mellszobrot Mrákovits Péter zombori szobrász készítette.

 

FEDEZD FEL VELÜNK A VAJDASÁG LEGSZEBB HELYEIT!

Zomborba is mindig ellátogatunk a Vajdasági kulturális gasztrokaland utazásunk során, melyet minden évben megrendezünk. Az utazás során felfedezzük a térség legszebb helyeit, Szabadkát, Palicsot, Újvidéket és Zentát, de olyan rejtett kincseket is megnézünk, mint Bezdán vagy Monostorszeg. Számos gasztro kaland is vár az úton: borkóstolók, halászlé, méz, csoki, szerb és vajdasági specialitások.

Kapcsolat: balkaninfo.hu@gmail.com