Örülhetnek a szecesszió szerelmesei, mert hat év felújítást követően újraszentelték a szabadkai zsinagógát, mely így már látogatókat is fogad.

A zsinagóga felújítása valójában már az 1970-es években megkezdődött, azonban nem ment zökkenőmentesen – hosszabb ideig tétlenül hevert, hét éven keresztül pedig avantgárd színházként is üzemelt.
A zsinagógát 1996 és 2000 között a világ száz leginkább veszélyben forgó műemléke egyikeként tartotta számon a World Monuments Watch, az Europa Nostra pedig 2014-ben a kontinens hét leginkább veszélyben lévő építészeti remekműve közé választotta.
Mivel a szabadkai zsidó közösség jelenleg igen kis számú, a március 26-án újraszentelt zsinagóga nem csak vallási szertartások színhelye lesz, de koncerteket is rendeznek majd itt. A turisták szabadon látogathatják. A felújítást a magyar és szerb állam egyaránt támogata.

A pompás épületet 1902-ben emelték, a magyar szecesszió impozáns példája, egyben Szabadka legrégebbi ilyen stílusú épülete.
Komor Marcell és Jakad Dezső építészek jegyzik, Lechner Ödön, a stílus magyarországi nagymesterének munkatársai. A zsinagóga ablakait Róth Miksa készítette, de fellelhető benne Zsolnay kerámia is. A díszítés egyértelműen a magyar hagyományokat tükrözi: szegfűk, tulipánok és pávatollak láthatók szerte az épületen.
Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga előzi meg, egyben a világ egyetlen, szecessziós stílusban épült zsidó szakrális épülete.