Egy fesztivál, mely tudatosan más mint a többi. Önkéntesek segítségével épül, híve a környezettudatosságnak, teret ad a helyi termelőknek, a zenei kínálat mellett aktív alkotótáborok várják az odalátogatókat, programokat szerveznek a környék felfedezése céljából és közben mindennél fontosabbnak tartják a közösségépítést.
Erről is beszélgetünk a Malomfesztivál szervezői közül Vígi Lászlóval és Horváth Tamással.

Beszéljünk a kezdetekről.
Azok az emberek akik 2014-ben kitalálták a rendezvényt egy összeszokott baráti társaság. Ez egy érdekes szociológiai jelenség a vajdasági magyarság körében – összetartanak az egy szubkultúrához tartozók, jelen esetben ez nem a diszkót jelenti, hanem leginkább a folk-rock irányzatot. Ezt mi viccesen vajdasági magyar gettónak szoktuk nevezni – kevesen vagyunk, különböző településekről származunk, de vannak olyan rendezvények melyeken rendszeresen találkozunk. Szóval, aki nem diszkós, mind ismeri egymást a Vajdaságban. Ez a csapat jött össze 2014-ben.

Mi volt a cél?
Hogy valami legyen. Ahogy Asztalos Kristóf megfogalmazta: Legyen valami élő, legyen élő művészet. Eljutni az éntől a mi-ig. Ne csak arról szóljon a szórakozás, hogy elmegyünk és berúgunk, hanem közösségépítő funkciója legyen, hogy az individuumok létrehozzanak egy nagyobb közösségi érzést, élményt.
Tudni kell, hogy addigra megszűntek a korábbi rendezvények, más programok pedig nem voltak az Exiten kívül. Ott álltunk és nem történt semmi. Pontosabban a jelenlegi fesztiválnak volt elődje: két éven át volt Windmill néven egynapos rendezvény. Aztán Kristóf javaslatára változtattunk, hogy a mama is megértse, magyarosítottuk a nevet.

Most már utólag persze sok mindent bele lehet magyarázni, de valójában akkor nem gondolkodtunk ilyeneken és tulajdonképpen egy hónap alatt jött létre a fesztivál miután egy koncert utáni buli közben megszületett az elhatározás.

Bulizás közben sok mindent megfogad az ember…
Nálunk pont ez történt.

Közös mozgatórugó volt bennetek, hogy legyen egy helyi program?
Igen, így van.

Miért pont Orom?
Mert szervezőtársaink, az Asztalos testvérek oromiak és hát ott a malom.

Sokat beszéltek az önkéntességről, mi a szerepük?
Nézd, mi mindösszesen tízen vagyunk szervezők. Önkéntesek nélkül nem jöhetne létre a fesztivál. Összesen 120 körül jár most a számuk.
Ők az építők, akik kialakítják a területet, aztán itt van Dóri csapata, a szépítők akik kicsinosítják a fesztivált és végül akik a rendezvény alatt segítenek nekünk az infópultnál, parkolónál, szemétszedésben vagy jegyárusításban.

Miért építenek, szépítenek önkéntesen szerintetek?
Hasznosnak akarják érezni magukat, szeretnének valahova, egy közösséghez tartozni. És látják kiteljesedni munkájukat.

Ez a kiteljesedés mit jelent nézőszámban?
Az első Malomfesztiválon 500-an voltunk, tavaly 4200-an. Idén 2000 eladott bérlettel, napi 1000 eladott jeggyel kalkulálunk, amihez ha hozzávesszük a vendégeket, úgy gyakorlatilag teltházra számítunk.

Szeretnétek ha ez a szám nőne?
Nem, mert káros lenne a környékre, nagyon ki kellene tolni a határokat. És mi sem bírnánk, hiszen mindenkinek van egy civil állása, már ez is sok ami van.

Akkor hogyan tovább?
Művészetek völgyéhez hasonló koncepció az ami szimpatikus, amikor más-más helyszínen zajlanak az események.

A nézők között mennyi a magyar anyanyelvűek aránya?
Olyan 60-65%, ennek fele vajdasági magyar, másik fele magyarországi.

Hogy fogadták a helyiek, hogy immár ötödik éve ott vagytok?
Úgy gondoljuk, egyre közelebb kerülünk egymáshoz, egyre inkább megértik, hogy miért jó ha megjelenik többezer ember és hírét viszi a településnek a nagyvilágba.

Visszatérő téma nálatok a környezettudatosság. Csak mert trendi?
Egyáltalán nem. Valóban igyekszünk odafigyelni, ami nem könnyű hiszen egy fesztivál már alapból szemétgyár. De újrahasznosítható vagy természetes anyagok használatával a környezeti kár csökkenthető. No meg olyan marhaságok mellőzésével mint a műanyag szívószál. Ne arról szóljon rendezvényünk, hogy valaki eljön,  befizet és fogyaszt hanem vegyen részt a folyamatban és értse meg a hatásokat.

Mennyire prioritás, hogy helyi termékek, kézművesek jelenjenek meg nálatok?
Nagyon is az. Nem vagyunk hívei annak, hogy megjelenjenek a nagy multicégek és megszabják a feltételeket. Szeretnénk ha természetesen zajlanának a folyamatok, teret adva a környékbeli cégeknek, termelőknek.

Az idei programot böngészve is érezni, a zenei koncertek mellett (köztük olyan különlegesség mint Lovasi András fellépése) rengeteg programmal várjátok a nézőket, alkotótáborok, rendezvények vannak napközben, a Szerbia Magyarul csapata pedig kirándulásokat szervez a környékre.
Mindenképpen szeretnénk, ha a fesztivál nem csak a zenéről szólna, hanem mindenki érdeklődése szerint találna magának értelmes programokat és felfedezheti a Vajdaságot.

A budapesti bemutató után beszélgetünk, mennyire fontos számotokra, hogy erőteljesebben megjelenjetek Magyarországon?
Mindenképpen az, de leginkább azt szeretnénk megmutatni, hogy mitől más a Malomfesztivál a többitől. Rengeteg egyforma fesztivál van, ugyanazok a fellépők, színpadok, kijelölt útvonalak.
Mi másképpen gondolkodunk, szeretnénk ha ez a közösség fesztiválja lenne, melyet mindenki magáénak vallhat.
Erről sokat lehet beszélni, de aki egyszer megtapasztalja, pontosan megérti.

Hogyan fejeznétek be: Gyertek el a Malomfesztiválra mert…
Mert a Malomfesztivál te vagy!

Malomfesztivál himnusza – Malmolj 

Az idei Malomfesztivál 2018. augusztus 16-19 között kerül megrendezésre, részletes program itt