Egy olyan szigetet nyitnak meg nyáron a látogatók előtt, mely szovjet katonai bázis volt.
A kis ország sokban hasonlít szomszédaihoz, Montenegróhoz, illetve Görögországhoz, amit nem nagyon kell senkinek sem bemutatni. Albánia mégis törekszik arra, hogy más legyen. A kalandra éhes turistát célozza meg, ezért most megnyit a látogatók előtt egy olyan szigetet, mely a hidegháború alatt háromezer katonának volt otthona.
Az albán szárazföldtől mindössze tíz kilométerre fekvő Sazan-szigetet úgy tervezték, hogy egy nukleáris támadás esetén biztonságos menedékül szolgáljon. A szovjetek azért érdekelte annyira a sziget, mert innét felügyelhették az Otrantói-szorost, azt a tengeri átjárót, mely az olasz csizma sarka és az albán között található. Ettől délre egyébként már a Jón-tenger van.
A hidegháború elmúltával a katonák is elmentek. Most mindössze két egyenruhás őrzi azt az erődöt, melyen már kezd látszódni az idők múlása. Aki felkeresi a Sazan-sziget érintetlenül hagyott bunkereit és katakombáit, eltűnődhet azon, igaz-e a pletyka, hogy a szovjetek vegyi fegyvereket gyártottak itt valaha.