Elfogadták a parlamentben a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának beszerzési szabályzatát, amely már tartalmazza a Brüsszel által kért módosításokat. Ide tartoznak az EU hivatalos internetes felületén megjelenő nyílt közbeszerzések és az uniós szabályok szerint történő jogorvoslatok. Az ajánlatokat a MÁV Zrt. kéri, a lebonyolítás a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. feladata lesz. A szabályzat értelmében lehetőség van arra, hogy a projekt tervezője, és kivitelezője EU-n kívüli legyen.

Az ország egyik legnagyobb beruházásának szükségességét azonban többen is megkérdőjelezik, miután annak nagy részét kínai hitelből finanszíroznák. A projekt fő célja, hogy a kínai áruk a görögországi pireuszi kikötőből minél hamarabb eljussanak Nyugat-Európába, azonban a fejlesztés leginkább csak akkor lenne fontos, ha a görögországi Pireusz kikötőjén kívül erre nem lenne más alternatíva. A szállítás azonban az adriai kikötőkön keresztül is lehetséges, így a projekt megtérülése is kétséges. Ugyanakkor a pireuszi kikötői terminál kínai kézben van, így nyilvánvaló, hogy az ázsiai állam abban érdekelt, hogy arra terelje a forgalmat.

A vonalon egyébként a magyar oldalon 166 kilométert kell majd átépíteni, amin 160-nal mehetnek majd az akár 740 méter hosszú vonatok. A projekt megvalósíthatósági tanulmányát titkosította a kormány.

Az erre felvett hitel kamataival együtt a beruházás végösszege elérheti a 750 milliárd forintot, ami úgy jönne össze, hogy a továbbra is 472 milliárd forintosnak mondott alap beruházáshoz hozzájönne egy 80 milliárdos vasúti sínáthelyezési tétel a budapesti szakaszon és ezekre jönne rá az áfa, illetve a kamatok.