A šajkača elnevezés a Monarchia alatt a Dunán és Száván katonai szolgálatot teljesítő hajósok (šajkaši) nevéből ered, ők hordták a jellegzetes csónak alakú fejfedőt. Majd később, az 1. és 2. világháborúk idején a szerb katonai egyenruha része volt. Maga a sapka viszont jóval régebbi, gyakorlatilag a Balkán egészén elterjedt, de Szerbiában lett az mindennapi öltözet része, ezért is tekintendő a szerb nemzeti öltözék részének.

A gyapjúból készült fejfedő  nyáron és télben egyaránt kényelmes viselet, mivel tartja a fej állandó hőmérsékletét. Télen, az oldalakat le lehet ereszkedni a fülekre. Könnyen összehajtható, nem gyűrődik, ezért tudják hordani a zakó vagy az öv alatt is. Leggyakrabban szürke színben készül, amely emlékeztet katonai jellegére.