Kínai-szerb-magyar megbeszélések zajlottak a két fővárost összekötő vasúthálózat fejlesztéséről. Kína nagymértékben növelni és gyorsítani szeretné az Európába történő áruszállítást. Ennek a tengeri útvonala Kelet-Kínából a görögországi Pireusz kínai tulajdonban levő kikötővárosba vezet, onnan pedig vasútvonalon szándékoznak az árut a kontinens belsejébe juttatni.

A verseny azért folyik, hogy mely országokon keresztül vezessen a kínai áruszállítási útvonal. Amennyiben a Budapest-Belgrád gyorsvasúti vonalat megépítik, ez lesz a leggyorsabb szállítási útvonal Görögországból Európa belsejébe.

A magyarországi szakasz építéséről szóló tender dokumentációját harminc cég váltotta ki, közülük két konzorcium nyújtott be érvényes jelentkezést. Mindkét konzorcium magyar és kínai vállalatokból áll. A tervek szerint legkésőbb az idei év végéig, a győztes ajánlatevővel aláírják a szerződést. A magyar mérnök szakértők által meghatározott pénzügyi keret 525 milliárd forint, plusz 10 százaléknyi tartalék, tehát a pénzügyi ajánlatoknak ezen az összegen belül kell lenniük.
Szijjártó Péter külügyminiszter szavai szerint a győztes ajánlattevővel történő szerződéskötést követően legfeljebb két évet tehet ki a tervezési és engedélyeztetési folyamat, a kivitelezésnek pedig két és fél, maximum három évet szabtak meg. Ennek értelmében legkésőbb 2023 végére a Budapest-Belgrád vasútvonalnak el kell készülnie.
Déli szomszédunk jelzése szerint a menetrendet a szerbek is tudják tartani. Mindkét rész kínai hitelből kerül finanszírozása, ennek feltételeiről még egyeztetnek.

A fejlesztésre kijelölt magyar szakasz a Budapest-Kelebia vasútvonal 166 km hosszú. A műszakilag elvárt cél: kétvágányúsítás és 160 km/óra működési sebesség, emellett a pálya legfeljebb 740 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesz alkalmas. A magyar szakasz teljes költségét 700 milliárd forintra becsülik.