A Galicsica Nemzeti Park egy szuper úticél a Macedóniába látogatóknak, a kirándulást kedvelőknek és a “kényelmesebb” utazóknak is egyaránt.
A Galicsica Nemzeti Park Macedónia egyik legjelentősebb és legfontosabb természeti övezete, mely az Ohridi-tó és a Preszpa-tó között található. A Nemzeti Park közel 1600 állat és növényfajtának ad otthont, mely közül több endemikus, azaz csak itt él. A Nemzeti Parkban számos kirándulási lehetőség is van, számos környező kis falvakból indul, a leghíresebb és leglátványosabb a Magaro csúcsra vezető túra, amit én is megtettem.
Azonban a Galicsica Nemzeti Park a “kényelmesebbeknek” és az idősebb korosztály számára is javasolt úticél, ugyanis a Nemzeti Parkon keresztül fut egy aszfalt út, mind a Preszpa-tó, mind az Ohridi-tó oldaláról meg lehet közelíteni, de mind a kilátópont, mind a túra kezdeti helye is közelebb van Ohrid oldaláról, illetve a több látnivaló miatt érdemes onnan menni. A Museum on water őskori emlékeket bemutató múzeum után néhány perc után jutunk el a bejárathoz. Fontos tudni, hogy fizetős a belépő a Nemzeti Parkba, mind a személyekért, mind a jármű után fizetni kell, szerencsére azonban csak néhány száz forintot.
A hangulatos, szerpentines utakon keresztül jutunk el egy kilátóponting, ahonnan csodaszép kilátás nyílik az Ohridi-tó és közel 1700 méter magasról csodálhat le az ember. Ráadásul ide bárki eljuthat, mi is szervezett túráink során is elszoktunk látogatni. A kilátópontot alig 20 perc alatt érhetjük el a start ponttól autóval (normál személygépkocsi is teljesen jó) sokan biciklizni is szoktak, bár azért elég meredek az út, így jó fizikum szükséges a kerékpározóknak. A csodás kilátás utántól nem messze található a Magaro túraútvonal kezdeti pontja is, ahol egy parkoló is található. Íme egy videó is a kilátásról!
Már előre szeretném megjegyezni, hogy ez nem egy túraútvonal leírás, hanem csak egy útibeszámoló, néhány hasznos tippet viszont adok már előre az ide túrázóknak:
Hasznos tanácsok a Magaro túraútvonalat választóknak:
- Csak autóval lehet eljutni a túraútvonal kezdeti pontjára (ez egyben a befejező pont is), parkoló itt van.
- Vízvételi lehetőségek és élelmiszer árusok nincsenek, élelemmel és folyadékról gondoskodni kell mindenkinek. (legalább is itt jártunkkor nem találkoztunk)
- A túraútvonal megtételére nekem (24 éves, közepes fizikum) 5-6 óra kellett, ennél tapasztaltabb túrázók várhatóan hamarabb is meg tudják tenni, de fontos tudni, hogy a túraútvonal véleményem szerint közepesen nehéz, jó fizikai állapot szükséges.
- Visszafelé másik útvonalon érdemes menni, mivel a felfelé út vége meredek, így ott lefelé menni szerintem nem túl jó ötlet. Visszafelé egy könnyebb ösvényen keresztül lehet menni, ami bár hosszabb, de egyszerűbb.
- Örök életre szóló élmény, a kilátás csodálatos, vannak túrázók, de nem sokan, így saját tempónkban lehet menni.
- Vannak szervezett túracsoportok is, akik Ohridból autóval elvisznek és végig visznek a túrán.
- Nemzeti Park weboldala: https://galicica.org.mk/en/homepage/
Nem vagyok tapasztalt túrázó, de a csodálatos kilátás miatt mindig is meg akartam mászni a Magaro-t, ami 2255 méter magasságával a Nemzeti Park legmagasabb pontja. A túra első része könnyű, erdőn keresztül megy az ember, néhányszor tehenek voltak útban, de ennél nagyobb akadály csak később jött, az út hirtelen meredek, apró kavicsos és csúszós lett, de szerencsére csak egy rövid szakaszon. Útközben össze lehet futni túrázókkal is, mivel ugyanez az út visszafelé is nagyrészben. Ahogy mentem felfelé már 2000 méter magasságban látszódott, hogy a kilátás csodálatos lesz, mivel nincs az útban se fa, se hegyvonulat, tökéletesen látszik az Ohridi-tó és már fel-fel bukkan a Preszpa-tó is, amíg el nem éri a csúcsot, amit egy kis tömb jelez csak. (bár pont előtte van a tökéletes pont ahonnan lehet látni gyönyörűen mindkét tavat, de a csúcs valamivel hátrébb van).
Szerencsére vannak útjelző táblák is, amik segítik a túrázókat. A csúcson érdemes annyi időt eltölteni, amennyit csak tudunk és még egy hasznos tipp, annak aki elolvassa eddig a cikket. 700 méteren (Ohrid város szintje) és 2255 méter magasban nem ugyanolyan a hőmérséklet, a szél meg pláne, így még nyáron is érdemes pulóvert hozni. Visszafelé ha másik úton indulunk visszafelé és nem ugyanazon könnyebb, de hosszabb lesz az utunk, leginkább csak egy enyhe lejtőn kell sétálni végig amig el nem éri az erdőt. Visszafelé még kutyás kirándulókkal is találkozunk egy nagy mezőn, ők nem Magaro-znak csak kicsit sétálnak, ezért is említettem, hogy nem feltétlen kell nagy túrába belevágni, vannak egyébként könnyebb útvonalak is a Nemzeti Park területén.
Jó kirándulást mindenkinek! Ha esetleg már megmásztad te is a Magaro-t szívesen várjuk beszámolódat és fotóidat a balkaninfo.hu@gmail.com mailen vagy az Irány a Balkán Facebook csoportunkban.