A Fruska Gora (Tarcal-hegység) dombjai között bújik meg a gyönyörű Krusedol ortodox kolostor, mely kívül-belül varázslatos. Kihagyhatatlan látnivaló, ha az ember a Vajdaságban jár. 

A Szerémség fő látnivalóit a 15-18. században épült szerb ortodox kolostorok jelentik: az eredeti mintegy harminc kolostorból tizenhét maradt fenn, ezek legtöbbjét ma is szerzetesek lakják. A kolostorok felépítése nagyon hasonló, ezért leginkább azokat érdemes felkeresni, ahol ma is láthatók az eredeti, több száz éves falfreskók. A kolostorok csak autóval érhetők el; bárkit szívesen fogadnak, a templomok ajtaját általában reggeltől sötétedésig nyitva tartják. A környéken elterülő Tarcal-hegység (Fruška Gora) 400-500 méter magas csúcsai még magyarországi viszonylatban is alacsonynak számítanak, a végtelen bácskai síkság után mégis üdítően hat a szőlőültetvényekkel és sűrű erdőkkel borított dombok látványa.

Valamennyi kolostortemplom közül a krusedoli (Krušedol) a legszebb, ha csak egyre jut időnk, ide jöjjünk el. A kolostor 1516-ban épült (szerb-román-orosz támogatással), azonban a mai épületegyüttes nem azonos az eredetivel, mivel a törökök kiverése után teljesen újjá kellett építeni. A kolostortemplom belsejét díszítő freskók közül az oszlopokon lévők még a 16. századból maradtak fel, míg a templom falait beborító képek már a török kor után, a 18. század közepén készültek. A barokk stílusú, színpompás képek szent királyokat és bibliai jeleneteket ábrázolnak.

Krušedol az egyik legjelentősebb, legrégibb kolostora a Tarcal-hegységnek. 1509-ben alapították, de a törökök 1716-ban felégették. Belső freskói ezt követően készültek. 1690-ben a kolostor tagjai a szerb migrációban Szentendrére menekültek a törökök elől. Hasonlóan az előzőhöz, az árkádos kapun jutunk az udvarra, majd onnan a templomba. A szerb Brankovics majd Obrenovics dinasztia királyai ide temetkeztek.

1509 és 1514 között alapította Szent Maksim Branković belgrádi és szerémségi metropolita és édesanyja, szerb Szent Angelina. Eredeti ötlet, hogy a Branković család mauzóleumává alakítsák át. 

1670-ben Fruška Gora összes kolostora közül itt volt a legnagyobb testvéri közösség: 90 szerzetes és 12 vén. 1690-ben, a nagy szerb népvándorlás idején a szerzetesek elmenekültek a kolostorból, és Szentendrére költöztek, értékeiket, ereklyéket és műtárgyaikat is vitték magukkal. 1697-ben visszatértek Krušedolba. Amikor az oszmánok az 1716-1718-as osztrák-török ​​háború során Savoyai Jenő herceg előtt visszavonultak, feldúlták a kolostort és felégették, de később újjáépítették. A második világháború alatt a kolostort kifosztották és megrongálták, így újabb felújításra szorult. 

A kolostor gyönyörű vörös kapuja előtt tudjuk lerakni az autót, már a kapunál szuvenírárusok fogadnak minket, itt jobbra van egy mosdó is. A kerten átsétálva jutunk be a kolostor belső részére, ahol megcsodálhatjuk a templomot kívül és belül is. A templomban fotózni nem szabad, de van hivatalos boltjuk, ahol ajándéktárgyakat, rakiját lehet venni. 

 

Vajdasági kulturális gasztrokaland minden év tavaszán!

Évek óta minden év tavaszán megszervezzük a Vajdasági kulturális gasztrokaland (kattints a linkre a részletekért) utazásunkat, mely során ellátogatunk a Krusedol-kolostorba is. Az út során felfedezzük Szabadka, Újvidék, Karlóca, Zombor legszebb helyeit is számos gasztro program mellett (méz és borkóstoló stb.) Fedezd fel velünk a Vajdaság legszebb helyeit!
Kapcsolat: balkaninfo.hu@gmail.com