Az isztambuli Ahmed szultán mecsetet gyakran szokták kék mecsetnek is hívni. Ez a török főváros egyik legnagyobb látványossága, egy festői szépségű hely, amit nem lehet kihagyni, ha az ember Isztambulban jár.

Ahmed szultán dzsámija, ismertebb nevén a kék mecset Isztambul egyik központi mecsete, mely a város Sultanahmet negyedében található, az Hagia Szophiával szemben. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyek belső falait borítják. A dzsámit 1609 és 1616 között építették I. Ahmed oszmán szultán utasítására. A dzsámihoz tartozó épületegyüttesben találhatjuk a szultán és felesége, Köszem szultána türbéjét, egy medreszét és egy kórházat.

A kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága, a világ egyik legismertebb épülete, a világörökség része. I. Ahmed szultán a törökök számára vesztes zsitvatoroki béke és a Perzsiával szemben elvesztett háború után úgy döntött, hatalmas mecsetet építtet Konstantinápolyban, Allah kiengesztelésére.

Az építkezést 1609-ben kezdték, a szultán azt akarta, hogy ez a mecset legyen a birodalom első számú imahelye. Az épületet Szinán mester tanítványa, Sedefhar Mehmet Ağa tervezte. A mecset belsejének egy részét 20 000 kézzel készített izniki csempe borítja, ötven különböző motívummal (egyes csempék tradicionális, mások virág-, gyümölcs- és ciprusmotívumokkal díszítettek). A belső tér legfontosabb eleme a mihráb, a Mekka irányát jelző falifülke. A Kék mecset mihrábja gondosann faragott márványból készült, cseppkő formájú.

Törökországban két mecset van, mely hat minarettel rendelkezik, az egyik a Kék mecset, a másik dzsámi Adanában látható. Az építkezés időszakában erősen kritizálták a szultánt a mecset hat minaretje miatt, hiszen a mekkai mecsetnek is ugyanennyi minaretje volt. A szultán úgy küszöbölte ki a problémát, hogy pénzt ajánlott fel egy hetedik minaret építésére a mekkai mecsethez.