Nevének jelentése ködös, a vár feltehetően a 13. század első felében épült Nemanjics István szerb király, vagy fia, I. István szerb király uralkodása idején. Első írásos említése II. Danilo érsek művéből való, 1337-ből.

A vár az Ibar folyó egyik kanyarulatában fekvő hegy tetején található, Kraljevótól mintegy 20 kilométernyire délre.

Stratégiai helyszín volt ez, hiszen az Ibar folyó völgyében vezetett az egyetlen karavánút, amely összekötötte a Morava folyó völgyét Kosovo Poljéval. A völgy szerepe ma sem elhanyagolható: itt vezet a Szerbia középső területeit Koszovóval összekötő főút és vasútvonal.

A Szerb Birodalom idején (1346–1371 közt) II. Danilo szerb pátriárka székhelye volt. Szendrő eleste után, 1459. június 20-án a Török Birodalom elfoglalta Magličot és a vár török hódoltság alatt maradt, egészen a Szent Liga háborújának végéig. Miután a szerb felkelés során vereséget szenvedtek védői az ottomán törököktől, a vár elnéptelenedett.