Vajon mi vár azokra, akik letérnek az utópályákról, még mindig a Cézár-konyak jelenti a jugo életérzést, mi változott déli szomszédunknál? Mi történik a turizmus terén, melyek lehetnek a magyarok számára legérdekesebb területek, egyáltalán mennyire fontos Szerbiának a magyarországi utazók megnyerése – erről és sok minden másról beszélgetünk Dankó Dénessel, a Szerbia Magyarul platform vezetőjével.
Az elmúlt években Szerbia kétféle módon jelent meg a magyar médiában: negatív, politikai hírekben, vagy sehogy. Ennek köszönhetően a magyarok alig tudnak valamit az országról. Mennyire gondolod ezt akadálynak a kapcsolatok fejlesztésében?
Azt hiszem , hogy a média ferdítései világszerte egyértelművé váltak az emberek számára ezért nem hiszem , hogy ma már ez nagyon befolyásolná a mi dolgunkat. Inkább abban hiszek, hogy ha embereket „kötünk” össze egymással, akiknek van lehetőségük eszmét cserélni külföldi hasonszőrű társaikkal , akkor sokkal mélyebb tapasztalatokon alapuló vélemény alakul ki és ezt hazatérve meg is osztják környezetükkel.
Ha jól értjük a Szerbia Magyarul platform pont ennek a szakadéknak az áthidalására jött létre. Mesélj magatokról, céljaitokról.
Igen valóban valami hasonló a célunk és talán ennél még több is egy kicsit. Példaképem az atyai nagyapám, aki nagyon sokszor beszélt arról, mennyivel fontosabb, hogy előbb értéket teremtsünk magunk körül és környezetünk számára és csak ezután következnek az anyagi értékek megteremtésének lépései. Mivel nagyon korán elvesztettem őt, ezért nekem majdnem harminc évembe telt mire azt hiszem valóban megértettem ezt a dolgot.
Elmondom , hogy jobban értsd: amióta felnőtté váltam már iskola mellett is dolgoztam és kizárólag csak a pénz megszerzése és folyamatos hajhászása volt az elsődleges szempontom. Ahogy mondani szokták csak akasztott ember nem voltam, éltem hat különböző államban négy kontinensen… Amikor két évvel ezelőtt felmerült , hogy azon felül , hogy Közel-Keletről, Kínából utaztatunk a régióba üzleti és egyéni vendégeket mi lenne ha a Magyarország utazóközönségének is szólnánk, hiszen mi vagyunk szinte az egyetlen Délvidéken működő magyar tulajdonban lévő szerbiai utazásszervező cég, akkor megcsillant egy szikra és alaposan átgondolt tervet építettünk fel arra, hogy miként is tegyük azt.
Ebben az esetben nem kalkulációkkal és piacelemzéssel kezdtük a dolgot hanem felmértük azt , hogy mit gondol egy átlag magyar utazó, megnéztük kik és milyen számban látogatnak el hozzánk és hány valós vendégéjszakát töltenek el. A számok siralmasak: annak ellenére, hogy kb. 3 órányi autóútra vagyunk, sokkal több vendég van Izraelből vagy Törökországból Szerbiában mint Magyarországról. Na ekkor vált ez egy küldetéssé ahol már nem csak az utazásszervező szempontból hanem egy teljesen alulról építkező egyszerű embereket megszólító tevékenységet próbálunk elindítani és folyamatossá tenni. Le szeretnénk mosni a sztereotíp és hamis képeket a régióról és egy igaz vendégszerető , élményekben gazdag helyre szeretnénk meghívni mindenkit.
A külföldre utazó magyarok körében a 10 legnépszerűbb desztináció fele balkáni állam, ami jól mutatja a térség iránti erős érdeklődést. Szerbia egyelőre nincs a leglátogatottabb országok között, de érezhető egy pozitív tendencia. Mit gondolsz, mit azok a területek, melyek kiemelten érdekesek lehetnek?
A Vajdaságon kívül, ami ugye szülőföldem és örökké kiemelt térségünk szerintem nagyon melegen tudom ajánlani városnéző programnak a szerb fővárost Belgrádot a maga kaotikus nyüzsgő Duna-Száva torkolatával, Nándorfehérvári várral, Zimonnyal. Az aktív pihenésre vágyóknak leginkább a nyugat szerbiai hegyeket, Zlatibort és környékét ajánljuk meleg szívvel. Na és ami számunkra is nagy meglepetés volt és az ide téli szezonban nem győztünk már most foglalni az a téli síparadicsom Kopaonik. Nem akarok nagy titkokat elárulni , de ha sikerül akkor a jövő évben állandó magyar személyes asszisztenciát is biztosítunk az oda érkező vendégeinknek.
Közelsége, közös múltja miatt Vajdáság nyilván különösen érdekes térség, melyben óriási a potenciál. Milyen lehetőségeket, programokat rejt a régió?
A minap egyik hangmérnök barátom mutatott nekem egy National Geografic-nak készült videót amit többek között a WWF világszervezet szponzorált és amikor vége volt kérdeztem, hogy ez melyik kontinensen készült. Majd nagy szégyenemre kiröhögött és közölte , hogy ez a kb 20 km-re tőlünk a Felső Duna regionális parkban készült. Ledöbbentem. Na de azon kívül , hogy Duna –Tisza és homokpuszta, még hegyvidékes tájakban sem szűkölködünk mi nagyon szeretnénk ha a tömb magyarság észrevenné , hogy nálunk a Vajdaságban is nagyszámban élnek magyar emberek akik hasonlóan gazdag kulturális , történelmi és akár kulináris élményekkel is felveszik a versenyt más, nagyobb figyelmet kapott területekkel. Ezért az egyik szlogenünk: VAJDASÁG AZ ÚJ ERDÉLY!!!
Egyre növekszik az aktív pihenést választók száma, számukra mit nyújt az ország?
Mivel az országnak nincs tengere, ezért az egyik leggyorsabban fejlődő turisztikai infrastruktúrát a nyugat és kelet szerbiai hegyvidékeken érték el. Ez azt jelenti, hogy szinte minden aktív pihenni vágyó megtalálja a maga szórakozását, legyen szó gyalogtúrázókról, raftingolni vágyókról, viaferráta vagy további hiking , biking , paragliding stb kedvelőiről. Itt a hegyi kiskunyhóktól az öt csillagos szállodáig van lehetőség ki-ki a saját kényelmi fokához választani szállást és egyéb szolgáltatásokat. Egyéni és kiscsoportok számára igény szerint személyre szabjuk a programot és időben és térben is javasolunk tevékenységeket nagyon szívesen.
Miben tudtok ti, mint Szerbia szakértők segíteni azoknak, akik az ország iránt érdeklődnek, mi várható idén?
Szeretnénk folytatni azokat a megkezdett baráti érdeklődőkkel teli bemutató esteket, ahol különbözö régiókra bontva mutatnánk be Szerbia rejtett kincseit és turisztikai lehetőségeit. Ezért ugye most a ti segítségetekkel egy nagyszabású Vajdasági bemutató estet tartunk, majd az egész éves program terveinkkel az Utazás 2018 kiállításon a Vajdasági Kamara standján is megjelenünk és sok helyi nyereményjáték és előfoglalási kedbezmény mellett egy széleskörű sajtótájékoztatót is szeretnénk tartani ami a magyarországi utazási szakma részére is ajánlja a lenti programokat és itt reméljük több partner kapcsolatra is szert teszünk. Ezek után már teljes erővel koncentrálunk az induló túráinkra mint az első Vajdasági Gasztrokalandra. Nyáron az előbb említett aktív pihenő túráinkat fogjuk nagyon nagy figyelemmel szervezni és bonyolítani. A nyár végén Ajvár főzőversenyen veszünk részt, elmegyünk a Balkán legnagyobb grill fesztiváljára, a leskovaci Rostiljijadára és persze megszervezzük Topolya önkormányzatának erős támogatásával a kicsit sajátunknak tekintett Szárma fesztivált is. Természtesen sok mindent kicsit szándékosan is kihagytam ami még történni fog, mert szeretném ha továbbra is ugyanolyan intenzitásal figyelnék és követnék felületeinket, ahol ezekről bőven és időben beszámolunk.
Nemrég tartottunk veletek közösen kirobbanó sikerrel egy bemutató estet Fedezd fel Szerbiát! címen, melynek munkáját segítette a szerb turisztikai hivatal és a szerb magyarországi nagykövetség egyaránt. Jelenti ez azt, hogy Szerbia érdekelt a magyar kiutazók megnyerésében?
Ez sokkal többet jelent ennél, ugyanis itt szeretném elmondani, hogy az elején amit kérdeztél illetve állítottál arról , hogy szerbiai hírek igen csak borúlátóak a magyar médiában bizony egyoldalú tendencia ugyanis a szerb közéletben a magyarok megítélése sokkal pozitívabb. És a szerb utazó közönség sokkal jobban ismeri a magyarországi lehetőségeket, például Budapestet a világ egyik legszebb városának tartják. A szerb turizmus marketing és egyéb gazdasági szereplői is kiemelten tárt karokkal várják a magyarokat. A helyi szakemberek és szolgáltatók pedig a lelküket kitéve dolgoznak azon , hogy a karnyújtásnyira lévő szomszédaikat minél nagyobb számban vendégül láthassák.
Egyáltalán miképpen fogadták, hogy egy eddig nem túl preferált országban ekkora az érdeklődés Szerbia iránt?
Hát mivel csak így ketten vagyunk, elmondom neked , hogy erről az estéről sokan hallottak igen magas diplomáciai körökben is és üdvözölték a kezdeményezést. Ezen felül a szerb turisztikai hivatal biztosított arról , hogy a jövőben széleskörű támogatásban biztosít bennünket és minden segítséget megad ahhoz , hogy ezt a projektet sikerre vigyük. Amikor az esten a szerb turisztikai hivatal képviselője, Tamara asszony felajánlotta , hogy aki ott volt és ellátogat Belgrádba, azt szívesen üdvözli személyesen is és vendégül látja egy kávéra azt nem egy klisének szánta, hanem így is gondolta. A szerb és alapvetően a balkáni emberek nagyon melegszívű emberek vendégszeretők és barátságosak , mi még éhesen szomjasan nem álltunk fel sehonnan a magyar határtól a Földközi-tengerig.
A Szerbia Magyarul csapatát megtaláljátok itt vagy közösségi oldalukon.