Az Aracsi pusztatemplom az egyik legkorábbi építészeti emlék a Vajdaságban, Szerbiában. A román–korai gótikus templom romja Törökbecse közelében fekszik.

Megközelítése: A törökbecse-beodrai úton haladunk, Törökbecse után a 7. km utáni elhagyatott vasúti megálló épületénél elhagyjuk az aszfaltutat, s keleti irányba tartva 5 km-es távolságban találjuk meg a templomot.

A templom a 13. század első harmadában, valószínűleg egy korábbi templomot felváltva épült. A datálás a művészeti kapcsolatokra alapozható, amelyeknek rekonstruálásával Raffay Endre foglalkozott. Megállapítása szerint a kapcsolatok az 1200 körüli magyarországi emlékek mintakép-, illetve közvetítőszerepét feltételezik. A kőzetek vizsgálata alapján kiderült, hogy a mészkőtéglák a Budai-hegységből származnak.

Az épület sorsát a 16. század török pusztításai pecsételték meg. A romok a környék elnéptelenedésének, majd a 19. századi romkultusznak és a művészettörténeti-régészeti tudomány általi felfedezésnek köszönhetően menekültek meg a teljes pusztulástól. Fennmaradásuk állagmegóvó helyreállítási munkák eredménye. Az 1990-es években a délvidéki magyarság újra felfedezte az aracsi pusztatemplomot, s fokozatosan a délvidéki magyarság jelképévé, kultikus emlékévé vált.

Az Aracsi pusztatemplom a magyar történelem egyik legkorábbról fennmaradt emléke, melyet a távolba nyúló puszta is szépít.