Szeptember 30-án, vasárnap történelmi jelentőségű
Utoljára 27 éve volt akkora tétje népszavazásnak Macedóniában, mint most, hiszen 1991-ben a macedónok arról határoztak, hogy függetlenné váljanak-e Jugoszláviától, vasárnap pedig azért járulnak az urnák elé, hogy a nyugat-balkáni ország nevének megváltoztatásáról döntsenek, és ezáltal lehetővé tegyék Macedónia számára az euroatlanti integráció folytatását.
1991. szeptember 8-án a macedónok 75,8 százaléka vett részt azon a népszavazáson, amelynek a tétje az ország függetlenedése volt. A voksolók 95,5 százaléka mondta azt, hogy szeretné, ha Macedónia függetlenné válna Jugoszláviától.
Egy friss felmérés alapján 57%-os részvétel mellett a névváltást támogatók arányának 70%-os győzelme várható. Nacionalista ellenzéki csoportok viszont bojkottra szólítottak fel, és abban bíznak, hogy nem lesz meg az érvényességhez szükséges 50%-os részvétel.
“Támogatja-e Ön az EU- és NATO-tagságot, és elfogadja-e Macedón Köztársaság és Görögország közötti megállapodást a névváltoztatásról?”
A népszavazás nem ügydöntő, de kifejezi a macedónok véleményét a jelenlegi kormánnyal kapcsolatban, illetve, hogy szeretnének e NATO és EU tagok lenni. Bár a legtöbb helyen már azt írják, hogy vasárnaptól Észak-Macedóniának hívhatják az országot, ez nincs így, számos akadály van.
A kérdés igen megosztja a makedónokat, mindkét oldal szimpatizánsai utcára vonultak. A kormányzó SDSM az elmúlt hónapokban végigjárta az országot kampányával, míg az ellenzéki VMRO is fórumokat rendezett, illetve Ohridban rendezett egy tüntetést.