Visegrád hallatán mindenkinek a Duna-kanyarban található település jut az eszébe és aligha a Bosznia-Hercegovinában található, pedig ott is számos látnivaló van, melyek közül a legnagyobb, a híd, amiről a Nobel-díjas Ivo Andric írt. 

A kevesebb mint 6000 fős lélekszámú Višegrad a  bosnyák-szerb határ közelében, a Drina és a Rzav folyó találkozásánál fekszik. A településnek középkori gyökerei vannak, már 1407-től említik. 1454-ben az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került és ott is maradt egészen az 1878-as berlini kongresszusig, amikor  az Osztrák–Magyar Monarchia jogot kapott Bosznia-Hercegovina 30 évre történő katonai megszállására.

A város nevezetessége a Drinán 1571-ben épült híd, amelyet Szokoli Mehmed budai pasa építtetett. A hidat 2007-ben a világörökség részévé nyilvánították. A hídról készült Ivo Andrić műve, a Híd a Drinán (Na Drini ćuprija). Ivo Andrić ezért az alkotásért irodalmi Nobel-díjat kapott. A 108 méter hosszú, 11-lyukú híd az első és a második világháborúban is súlyosan megrongálódott, ám az eredeti tervek és a megmaradt részek alapján újjáépítették. 2007 óta a Világörökség része.

Višegrad városának legkülönlegesebb része és egyben turisztikai központja „a szerb nacionalizmus Disneylandjeként” emlegetett Andrićgrad, más néven Kamengrad, mely 2011–2014 között épült Emir Kusturica rendező ötlete alapján, Ivo Andrić emlékére. A projektet 51%-ban a filmrendező, 49%-ban pedig a Boszniai Szerb Köztársaság kormánya finanszírozta. A városrész az oszmán, a bizánci és a reneszánsz építészeti stílusok keveréke és lényegében a Nobel-díjas regényben leírt várost mintázza. A negyedben található a társadalomtudományokkal és a humán tudományokkal foglalkozó Andrić Intézet, a Szépművészeti Akadémia, ortodox Szent Lázár-templom és az író szobra is. Emellett szállodák, vendéglátóhelyek és boltok sokasága várja a helyieket és a idelátogató turistákat.

Višegradtól mindössze 12 km-re található a 14. században épült Dobrun kolostor, amit szintén érdemes megnézni, ha az embernek van ideje.