Folytatjuk hazánk balkáni éttermeinek bemutatását a szalántai Marica étteremmel. 

A több, mint fél évszázada működő Marica étterem Szalántán a horvát és magyar emberek együttélésének szimbóluma, ahol megtaláljuk a délszláv konyha legjobb fogásait körülvéve egy olyan családias hangulattal, ami igazán különlegessé és időtállóvá teszi az éttermet.

A Marica étterem történetéről, a balkáni konyháról és a jövőbeli tervekről is beszélgettünk Kovács Gábor, tulajdonossal.

A Marica étterem Szalántán 53 éve működik, mi a kapcsolatod, kötődésed az étteremmel, illetve a balkáni konyhához?

Szalántára is jártam iskolába, így a kötődés már gyerekkorom óta megvan a településhez, ekkor már egyébként jócskán létezett a Marica étterem. A horvátokhoz, illetve a horvát és délszláv konyhához pedig Udvarácz István barátom által kerültem közelebb, aki szintén szalántai. Vele sokat jártunk is ki felfedezőútra, általa ismertem meg csáktornyai horvát barátaimat is, az Ő környékükön készített ételeket, amelyben keverednek a horvát és magyar gasztronómia hagyományai, és a dalmát konyhát is.

Három éve kerestek meg az előző tulajdonosok, azzal a kéréssel, hogy vegyem meg az éttermet, a tradíció és a hagyományok megtartásával.

Kovács Gábor, tulajdonos

 

A Marica étteremről – Kezdetek és a név

Szalánta a maga 1152 fős lakosságával nem tartozik Baranya apró falvai közé. Az óvodában és az iskolában nemzetiségi nyelvű oktatás folyik. Figyelmet fordítanak a nemzetiségi hagyományok ápolására, létezik horvát egyesület, néptánc kör. Ezért volt egyértelmű 53 évvel ezelőtt, hogy ha étterem nyílik, annak konyhája a horvát jegyeket is hordozni fogja. 1968-ban építtetett a pécsi Áfész Szalánta legrégebbi épületének helyére egy egységet, mely a legendák szerint egykor betyártanya volt. A három legnépszerűbb horvát női keresztnév közül választották ki az étterem nevét – Anica, Katica, Marica – a szavazóbizottság a Maricát választotta.

 

 

Ha jól tudom az étterem egy felújításon esik épp át, illetve egy új menü is debütálni fog.

Pontosan, amint ki tudunk nyitni, érkezni fog az új étlap, elkészült. Két éve volt egy kisebb ráncfelvarrás, hogy ne kelljen bezárni az éttermet, most pedig folyik egy teljes felújítás: látványkonyhát építünk a teraszra malacsütővel, kemencével, a homlokzat megújul, és a belső konyha is átépítésre kerül.

Ha esetleg valaki nem ismerne titeket, hogyan mutatnád be a Marica éttermet és az ételeket?

Ha egy szóban kellene összefoglalni miről szól ez nekem, az értékmegőrzést mondanám. Teljesen nyilvánvaló volt, amikor átvettem, hogy nagy energiabefektetést igényel, de az első pillanatban tudtam, mit akarok kihozni belőle és azt is, hogy Magyar Norberttel fogom a konyhát összerakni, akivel 10 évig dolgoztam együtt a Tenkesben, onnan hoztam át ide. Marica egy nagymúltú délszláv étterem, ezt próbáljuk megőrizni ízileg és egy olyan környezetet teremteni, amire ez a kedves község büszke lehet.

Az étlapon számos balkáni ételt is találunk, sopszka salátát, csevapot, ajvárt. Szerintetek mik a hasonlóságok és különbségek a balkáni és a magyar gasztronómia között?

A baranyai rész mutat sok hasonlóságot, gyuvecs – rizseshús, szárma- töltött káposzta, a paprika használata, halászlé és vadételek szeretete. A déli határon túl is szívesen készítik ételeiket nyárson, bográcsban, szabad tűzön, ahogyan mi is. Ne feledjük el, hogy nekünk is volt tengerünk. Vonzódásunk ezen ízekhez belénk van kódolva, szinte örökségünk. Illetve mindkét konyha a jó alapanyagon alapszik. Különbségnek azt mondanám, hogy a délszláv konyha sokkal egyszerűbb a szó jó értelmében.

Honnan vannak az alapanyagok?

Igyekszünk sokmindent Magyarországról beszerezni, mert Baranya csodálatos kincsestár, ezzel is erősítve a helyi vállalkozásokat, de természetesen Horvátországból is hozunk alapanyagokat. Például a fehér hagyma délről érkezik, ahogy a halak, az ajvár, és a kajmak is.

 

A Marica étteremről – Így vált a Marica családtaggá

Meg is épült a 120 fős étterem és a 40 fős presszó. Az üzletvezetők kiválasztásakor fontos szempont volt már akkor is a nyelvismeret, emellett családostul nevezték ki őket a Marica élére. Az első Häger Márton és felesége lett, kinek neve ismerős lehet azok számára, kik jártak az akkori, Csarnótán elhelyezkedő Tenkes Csárdában, mert azt vezette évekig.
A kínálat vonzotta az akkori Jugoszlávia felől érkező turistákat, tömött buszokkal érkeztek. Hétfő kivételével pedig minden nap volt élő zene, a ma is létező Mohácsi Tamburazenekar is játszott itt. Legnépszerűbb ételei voltak a csevapcsicsa, vadételek, pörköltek. Minden jeles nap ünneplésre került, volt itt vadászbál, lakodalmak, több száz fős hagyományőrző rendezvények. Így vált a Marica családtaggá …

 

Ha hozzátok látogat az ember, tud esetleg balkáni italokat is fogyasztani?

Természetesen! Balkáni borokat, horvát diólikőrt és rakiját is tudnak majd fogyasztani nálunk a vendégek.

 

A koronavírus járvány miként érintett titeket, miben változott a Marica étterem az elmúlt esztendőben?

Napi menüt, pizzát és az étlapot a járvány előtt is kiszállítottuk, szóval ez nem volt változás számunkra. Kollégáink részéről viszont igazi összefogásban volt részünk, senki nem volt rest beállni téglát pakolni az építkezésnél, és még az üzletvezető sem futárkodni. Ez nem tréfadolog, ha fenn tud maradni a cég, meg tudnak maradni a munkahelyek és ezt Ők komolyan vették. A tágabb közösség is szívügyének érezte, hogy a Marica fennmaradhasson. Ott voltunk a családok asztalán, legyen szó nemzeti ünnepről, családi rendezvényekről, vagy akár a napi menüről. Ez sokat jelent nekünk.

 

Melyik ételek a vendégek kedvencei?

Egyértelműen a csevap, pljeskavica, halételek, a faszénen pörgetett malac, és a helyben sütött lepénykenyerünk a legnépszerűbb.

 

Szalántán jelentős horvát nemzetiség él, mesélj kérlek kicsit a település és a Marica étterem kapcsolatáról, talán egy kisebb faluban vagy községben a helyiek és az étterem szorosabb kapcsolatban áll, mint mondjuk egy nagyobb városban.

A Marica étteremnek közösségépítő jellege van elsősorban. Amikor átvettem, a helyi Mesteremberek részt vettek a munkálatokban, legyen szó üveges, bádogos, vagy asztalosmesterről. Ezt mi nagyra értékeljük, itt hagyták lenyomatukat az utókor számára. A Marica egyfajta szimbóluma a horvát és magyar együttélésnek, ami itt Szalántán megvalósult. Nagyon várjuk, hogy már egy szebb küllemmel, méltó helyszínt biztosíthassunk családi rendezvényeik számára.

Mik a tervek a jövőre nézve?

Jön az új étlap, amint nyithatunk, a klasszikus balkáni ételek maradnak, illetve számos hal lesz az étlapon. Séfünk, Brunner Attila ízvilága olyan, mintha délen született volna. Amikor nyaranta ellátogat Horvátországba, általában az éttermek konyháit is feltérképezi, mi több, van, hogy ott beáll főzni.

Nagy érdeklődésre számítunk, illetve egy látványkonyha is kialakításra kerül, így már a jövőben a vendégek azt is megnézhetik, hogyan készülnek az ételek. Kapcsolódtunk az egy éve indult Baranya Gastro 2025 projekthez, hogy Baranya megye egy átfogó program révén elnyerje az „Európa Gasztronómiai Régiója” címet 2025-ben, szeretnénk aktív részesei lenni ennek az egyesülésnek, hogy vihessük hírét gyönyörű megyénknek messze földre.

(www.baranyagastro.hu)

 

A Marica étteremről – A megújulás

Volt itt üzletvezető Lázár Géza, ki a nagyhírű pécsi Halbisztrót vezette előtte, Kertész Károly, ki majd 9 évig, mint fővállalkozó volt az üzletvezető, szintén a családjával. 1989-től dolgozott felszolgálóként a Maricában a szalántai Gorsics Márk, 1 évre rá döntött úgy, hogy megveszi a Maricát. 2018-ig volt a családja és barátja, Bosnyák Mihály tulajdonában. 

Egészen napjainkig megőrizte azt a retro hangulatot, mely utánozhatatlan volt. Most viszont Marica komoly értékmentő változás kapujában áll. Ami az ízeket és a konyhát illeti, annak felelősei Kovács Gábor, a Tenkes Csárda tulajdonosa, a Baranya Megyei gasztronómia jeles alakja és Brunner Attila, Berényi díjas szakácsmester lettek. 

 

Marica étterem (Szalánta, Hunyadi János u. 117, 7811)

Weboldaluk: https://maricaetterem.hu/
Facebook oldaluk: https://www.facebook.com/maricacsaladietterem/