Amikor egy kézilabdázó segített nekünk a szállás elfoglalásában… egy újabb személyes történetet, kalandot osztunk meg, mely Szkopjében történt.
Ahogy mindig, ezúttal is előre foglaltunk egy apartman lakást Szkopjében. Amikor megérkeztünk, ahogy kell, fel is hívtuk a számot, hogy átvegyük a kulcsot. Igen ám, csakhogy nem vette fel senki. Hívtuk többször, több telefonról, de semmi. Kezdett végigfutni az agyunkon, mi lesz ha nem tudjuk elfoglalni a szállást, hol fogunk aludni? Mindezt természetesen este 10-kor egy hosszú út után kimerülten. Nyilván lehetett volna valamilyen szállást foglalnunk egy hotelben jó sok pénzért.
Próbáltunk helyieket leszólítani, hátha ismerik az apartman tulajdonosát, de nem jártunk sikerrel. Már tényleg azt hittük mehetünk hotelt keresni. Ekkor még egy srácot megkérdeztünk, hátha tud segíteni. Sajnos ő sem ismerte a tulajt, de tett egy próbát, felhívta itt lakó haverját, hátha ő ismeri. Míg várakoztunk a barátjára, megismerkedtünk vele, kiderült róla, hogy kézilabdázó, méghozzá Törökországban játszik és szeretne macedón válogatott lenni. Hamar össze is barátkoztunk. A barát pár perc múlva meg is érkezett és pár telefon után a szállásadó meg is jelent. Alig hittük el, hogy végre el tudtuk foglalni a szállást.
Macedónia egy kis ország, mindössze 2 millió lakossal, Szkopje viszont a Balkánon belül nem számít olyan kis városnak kb 700 ezer lakosával. Macedóniában viszont kb mindenki ismer mindenkit 🙂
A macedónok nagyon kedvesek és segítőkészek. Mondanom sem kell a kézilabdázó sráccal azóta is barátok vagyunk.