A macedón fővárosban, Szkopjében számos szobrot, hidat és hatalmas épületet találunk, úgy tünhet valami balkáni Las Vegasba vagy Disneylandbe csöppent az ember. Miért vannak ezek és egyáltalán mik ezek? Ezekre válaszolok most!

Egy kis történelmi háttér: Szkopje több, mint félmillió lakosával Macedónia legnagyobb városa, mely igen hosszú, de korántsem szép történelemre tekint vissza. Már a rómaiak idején jelentős település volt itt Scupi néven, a középkorban az Oszmán Birodalom alatti 550 év alatt fontos kereskedelmi várossá nőtte ki magát, nem véletlenül található itt Isztambul után Európa második legnagyobb bazárja. Az idők során többször leégett a város, a legutóbbi katasztrófa pedig 1963 július 26-án 5 óra 17 perckor érte Szkopjét, amikor egy hatalmas földrengés elpusztította a város jelentős részét, megrongálta az épületek 3/4-ét, elvette 1000 ember életét és földönfutóvá tett 200 ezer embert. Érdemes ezzel a szemmel is ránézni Szkopjére.

Szkopje az egyik kedvenc városom. Miért? Mert olyan színes, olyan furcsa és semmihez sem hasonlítható, hogy az már szép. Sokan viszont kritizálják a várost leginkább a korábban említett szobrok, épületek miatt. A 444. a világ legcsúnyább városának nevezte. 

Sokat változott Szkopje főtere. (Emeletes buszok már régen is jártak a városban)

A legtöbb ember egy kérdést tesz fel a várost látván: Miért? 

Hát akkor nézzük: A történelmi háttért megértve, látható, hogy Szkopjében a látnivalók terén csak az Öreg bazár volt a városban, ami bár tényleg csodálatos, valószínűleg kevés, hogy egy turista odalátogasson, kivéve ha odáig van a jugoszláv, szocialista épületekért. Szóval véleményem szerint az egyik indok mindenképpen a város látnivaló számának növelése volt, ezáltal több turistát bevonzva. A másik pedig sokkal inkább Macedóniához és a macedón nemzethez tartozik.

Macedónia 1991-ben lett független ország, azelőtt sose volt az, bár a macedónok Nagy Sándort és az ókori Makedóniát magukénak tartják, ha ezt elfogadjuk, akkor utoljára az ókorban. Egy ilyen új országnak, melynek történelme vitatott és a közelmúltban erősen hiányos nehéz fennmaradnia. Főleg, hogy több szomszéd az ország létét kérdőjelezi meg: Bulgária szerint az ország lakói bolgárok, nyelvük a bolgár egyik nyelvjárása, történelmi hősei bolgárok. Görögország szerint pedig az ókori Makedóniának semmi köze a mai volt jugoszláv államnak, Macedóniának. Ezzel a háttérel jött létre a Szkopje 2014-es terv, amely során ezek a szobrok, hidak, épületek felépültek. Egyszóval szerintem ezek a macedón nemzethez tartozást, történelmi emlékezést próbálták erősíteni.

Általában eddig a kérdésnél szoktak elakadni az emberek és sajnos már nem jutnak el odáig, hogy egyébként mik ezek az épületek, kik láthatóak a szobrokon stb. Pedig egyrészt érdekesek, másrészt segít megismerni a macedón történelmet.

Mik ezek az épületek, szobrok? 

Ez nem Berlin 🙂 (Szabadság emlékmű)

Kezdjük a macedón Disneyland / LA sétánkat a parlament melletti Női harcos parkban. A macedón parlament előtt találjuk a macedón forradalmár Nikola Karev szobrát, aki a Kruševói Köztársaság elnöke volt (10 napig kivívták függetlenségüket az Oszmán Birodalomtól 1903-ban.) A parkban emellett megtaláljuk az első macedón kormány szoborcsoportot (ASNOM 1944), a szabadság emlékművet (mely erősen hasonlít Berlinben található Brandenburgi kapu tetején levőre), Pitu Guli forradalmár szobrát, a 2001-es háború (mely során macedónok és albán gerillaharcosok csaptak össze) hőseinek emlékművét.
További itt található a görögországi polgárháború során elmenekült macedón gyermekek emléktáblája is, illetve az 1893-ban alapított VMRO macedón forradalmi szervezetről készült szoborcsoport is. (ennek voltak tagjai a korábban és a későbbiekben is megemlített forradalmárok). Kakukktojás a parkban Pjeter Bogdani albán egyházi vezető, egyházi író szobra, aki a 17. században élt, ő volt az első albán nyelvű eredeti prózai mű szerzője. A park szélén pedig egy gigantikus diadalív látható, amit Macedónia kapunak hívnak, előtte pedig két “kisebb” szobor macedón írokról.

 

Ez még csak a kezdet, a java még hátra van 🙂

 

Már messziről lehet látni a legnagyobb szobrot, Nagy Sándor ókori makedón uralkodó lovasszobrát, illetve Szkopje főterét, számos szoborral és épülettel. Itt látható is, hogy a projekt nem valósult meg teljesen, néhány épület félkész állapotban áll évek óta, befejezése jelenleg nem valószínű. Az épületek nagyrésze lakóépület itt. Természetesen a főtéren is találunk számos szobrot: a Kőhíd mentén található Dame Gruev és Goce Delcsev macedón forradalmárok szobrai. A kőhíd jobb oldalán találjuk az úgynevezett Gemidzsite szoborcsoportot, akik a 20. század elején megtámadták Thesszalonikiben az Oszmán Birodalom bankját. A híd másik oldalán I. Justinianus római császár szobra található, de a téren megtaláljuk még Sámuel cár szobrát is.
A Vardar folyó ezen oldalán találjuk a terv egyik pozitívumát is a Teréz anya Emlékházat. Ha tovább sétálunk errefelé találunk még bőven a projekt során felépített épületeket, szobrokat, köztük a Pénzügyminisztérium és a projekt megvalósításakor hatalman levő VMRO-DPMNE párt székházát is.

 

Jöjjenek az épületek!

 

A Vardar folyó mentén megszámlalhatatlan mennyiségű hidat, épületet és szobrot találunk, nézzük balról (ha mögöttünk van Nagy Sándor szobra), a folyó túl oldalán találjuk a bal szélen a Macedón Nemzeti Színház épületét, melynek érdekessége, hogy a földrengés előtt is ugyanilyen volt majdnem. Mellette a Museum of Macedonian Struggle található, ami a macedónok harcát a függetlenségért mutatja be egészen a 16. századtól, aki érdeklődik a történelem iránt, érdemes megnéznie. A híd jobb oldalán Szkopje egyik új szimbóluma az Archeológiai Múzeum gigantikus épülete található, amely miatt a Las Vegas kifejezés helytálló lehetne. Illetve az úgynevezett civilázió hídja számtalan ókori makedón történelmi személyiséggel (elnézést, hogy az ezeket nem sorolom fel, de soha nem érne véget a cikk). Az érdekesebb rész itt sajnos véget ért, mivel utána kormányzati épületek vannak: Telekommunikációs, korrupció ellenes és a jobb szélén a Külügyminisztérium. Már-már természetesen előttük szobrok, szobrok és a változatosság kedvéért szobrok. Mögöttük “bújik” meg a Filharmóniai (modern, gömb alakú) és az Opera épülete (utóbbit régebben építették, nem a projekt része) A történelmi hősös híd mellett pedig van egy másik híd tele macedón művészeti személyiségekkel (Művészet hídja) költők, írók, festők, énekesek stb. közölük ki kell emelni Toše Proeszkit.

 

Elég volt már? Még nem végeztünk! Ha tartanál egy kis szünetet, nézd meg Ohrid 10 kihagyhatatlan látnivalóját.

 

Háttérben II. Philipposz szobra, elől édesanyja Olümpia.

Ha átsétáltunk a kőhídon, az Öreg bazár előtti téren még találunk … na mit? Hát ki nem találjátok 🙂 Bal oldalon megpillantunk egy modern stílusú épületet, ez a Holokauszt Emlékközpont, itt volt Szkopje zsidó negyede. A híd lábánál 2×2 szobrot találunk, egyik oldalán Szent Cirill és Metód, a másik oldalán két tanítványa Szent Naum és Ohridi Szent Kelemen, akik nagyban hozzájárultak a cirill abécé Balkánon való elterjedésében.
Forradalmárt is találunk ezen az oldalon is, az 1689-es törökök ellen fellázadó Karposh lovasszobrát a híd jobb oldalán találjuk. A Vardar folyó ezen az oldalán is minden Nagy Sándorról szól: van itt szobor az ókori Makedónia egyik jelképéről az oroszlánról, a fél világ meghódítójának lováról, Bükephaloszról, édesanyjáról Olümpia-ról, ahogy neveli a “kis Sanyit”. A második legnagyobb szobor pedig az édesapjáról, a szintén elég sok történelmi sikert elérő, görög poliszokat meghódító II. Phlipposzról készült. Háta mögött pedig kezdődik Európa második legnagyobb bazárja.

Természetesen a belvároson kívül is számos szobor, épület található, elég csak az elnöki palotára egy szempillantást vetni, amely olyan nagy és fényűző, mintha a világ egyik vezető hatalma lenne Macedónia.
Forradalmárokról is vannak szobrok bőven a belvároson kívül is, például Jane Szandanszkiról is. Számos további kormányzati hivatal is ilyen stílusú épületbe költözött, de ezek kevésbé érdekesek és ha mindet fel kellene sorolni, valószínűleg sose érne véget a cikk.

Szkopje látképét jelentősen befolyásolta a projekt, sokak kritizálják, sokaknak tetszik, egy biztos megéri megnézni!